Hiányzik a betegségem (Trigger warning)

[Figyelmeztetés] Ez a bejegyzés motiválhat (proana) és visszaránthat a gyógyulásból.

     Kérlek, ha ez téged gátol a gyógyulásban, ne olvasd tovább. 

Olyan könnyűnek látszik az egész. Könnyű eltervezni az egészet és azt gondolni, hogy csak a pozitív dolgokra kell koncentrálni.
És ami a legfontosabb: Egyél! 


De van egy probléma. Szeretem a betegségemet!

Túlságosan szeretem a betegségemet ahhoz, hogy csak olyan könnyen el tudjak válni tőle....
Sokszor azt érzem, hogy folytatnám az egészet. Megszállottan számolni a kalóriákat, folytatni a túlzásba vitt edzéseket és látni, ahogyan a mérleg skáláján naponta csökken a szám...
Küzdeni egy "sikerélményért" amit másban nem tudok meglelni. Naponta teljesíteni és önmagamnak megfelelni. Tenni valami olyat, amiről elmondhatom, hogy ezt a folyamatot, egyedül vittem végig. Mert ebben legalább jó vagyok! Ezt legalább nem rontom el.. Ezt én irányítom.

De már belefáradtam!

Már nincs erőm, hogy ezeket az elvárásokat teljesíteni tudjam. Nincs elég akaraterőm és lelkierőm, hogy ezeket folytatni tudjam. Nem is akarom!
Elfáradtam!
Ezért, bármennyire is megfognám Ana kezét, tudom, hogy nem tehetem. És nem is fogom megtenni.
Tudom, hogy ha Anára bízom magam, tönkre megyek!

Mint az önhánytatást, ugyan úgy a koplalást is nehéz megállni sokszor.
Elég egy rossz pillanat vagy egy rossz történés, hogy mélyre kerüljek és, hogy eszembe jusson Ana világa, ahol úgy érzem, "nem érhet bántódás."
Az önhánytatás nem az én világom, de az éhezés igen.
"Az éhezés a kiváló akaraterő egy példája. " Úgy érzem, ha üres vagyok, akkor semmi probléma nem lehet. Nincs miért azt éreznem egy rossz szó miatt, hogy nem érdemled meg!  és már meg is szabadulnék az ételtől......
Szeretem az ürességet. Utálom, ha valami szilárd van bennem...
Nem érdekel, hogy fogyok-e miatta vagy sem, a lényeg az, hogy ne egyek..

"Nem is éheztetem magamat. Az ürességben tökéletesedem."

Elég sok dolog van, amiben sikert élvezhetek: van egy zenekarom, vannak álmaim, amikhez nem lenne elég erőm megvalósítani őket, ha továbbra is folytatnám a nem evést. Cukrász szeretnék lenni. Mégis hogyan legyek cukrász, ha nem eszem?
Nem szeretnék felhagyni ezekkel a dolgokkal csak azért, mert nincs energiám.

A nem evés tönkre tesz!

Nincs olyan biosz óra, ahol ez az egy mondat ne hangozna el: A halálokok 80%-a táplálkozási eredetű! ... (Utálok bent ülni és hallgatni az elhízott emberek betegségeit.)
Tudom, hogy ezzel teljesen tönkre teszem a szervezetem. Rengeteget árthatok saját magamnak.

Önmagamat gyilkolom....

De egyszerűen nem megy ez az evés dolog. Ez nekem túl sok és nem élvezem!
De ennem kell..
Mit csináljak, hogy elfogadjam, ennem kell ahhoz, hogy gondoskodni tudjak önmagamról??
HELP!